Kezem

Nekem nagyon kicsi kezem van, mint egy gyereknek. Ennél fogva nem is különösebben kecsesek az ujjaim, de a célnak éppen megfelelnek.

Mostanában (haha, ,,mostanában", ez kb. 7 éve) nem is igen lakkozom, házi munkához, gyerekgondozáshoz nem ideális. És nem is növesztem, épp csak egy kicsi hossza van.

A képen a kedvenc tevékenységem közben látható :)

kéz 5 (azt hiszem)

Hát, akkor itt van az én két kezem is. Kicsit ugyan még mindig kékek a körmök (így jár, aki a festésnél elfelejti felvenni a gumikesztyűket....)
Szoktak jobb állapotban is lenni... Most épp nem varrnak, mert nyaralnak, de azért elküldöm nektek ezt a képet, ha már épp "kéznél voltak"..... Ma leginkább csak fényképeztek, de tegnap egy kis varrás is volt soron :D

Az egyik kedvenc testrészem :))

Az az igazság, hogy funkcionálisan egy rossz szót sem szólhatok rá (rájuk). Mindig igyekeztek teljesíteni amit kigondoltam, ha nem a terv szerint sikerült, nem rajtuk múlt :).

Egyetlen kifogásom, hogy roppant módon meglátszanak rajtuk az évek. Ez csak mostanában tűnt fel, de egy kicsit orrba vágott. Hát ez van, vénülünk rendesen :)P. Rájuk nézve egyre inkább anyám kezeit látom, és ez így van a tükörrel is ...

Van két kis anyai ágon öröklődő eltérés a kezeinken ami a családban többünkön is megjelent. A gyűrűsujjunk köröm alatti ízülete nem szabad, vagyis csak nagyon kis mértékben tudjuk behajlítani. A másik a nagynénémnél és az öcsémnél van meg: erősen befelé görbül a kisujjuk. Ők egyébként az évnek ugyanazon a napján születtek!

Tényleg rengeteg mindent mond el a kezünk, már első ránézésre is. És a tenyeremet még nem is láttátok ... :DD.

Az én kezem

Exi! Nekem tetszik az ötleted és a kezed is! Én szeretnék ilyen szép sima kezet nagyi koromban is. Bár ahogy most elnézem a sajátjaimat, erre sanszom sincs... ;o)
Nézzétek el nekem, hogy a balt fotóztam le, de mivel egyedül voltam másként nem tudtam. :o) A jobb ugyanez, csak pepitában.

Alapvetően nem vagyok kibékülve a kezeimmel. Ráncosak, rettenet száraz a bőröm, a körmöm mellett pedig a rendszeres manikűr ellenére is folyton bereped a bőröm.

Valószínűleg túl sokat használom a kezeimet. :o)))

Szóval ilyen az enyém.

Varrósarok

Megmutatod a tiédet?

Ezzel a kérdéssel írtam egy posztot a saját blogomba. Aztán Ahamának az a remek ötlete támadt, hogy ezt akár ide is betehetnénk. És tényleg, miért ne?!
:o)
Szóval én szívesen megmutatom az enyémet, bár még mindig nincs kész teljesen. Tavaly novemberben készült el, édesapám, aki asztalos, készítette az én terveim alapján. /Tulajdonképpen ez volt a névnapi ajándékom. :o)/

Persze könnyű így tervezni, hogy az ember csak odaadja a kis rajzát, aztán a szakember pedig megcsinál mindent.
Szegény néha csóválta a fejét, tudniillik nálunk semmi sem szabvány méret szertint készült, de mi sem vagyunk átlagosak, miért pont a varrósarok lenne a kivétel? :o))

Szóval elkészült és én boldogan vettem birtokba. Azóta százszor átpakoltam már a benne lévő cuccaim egy részét, hogy mindig a legideálisabb képet lássam, illetve minden éppen kézre essen. Apa még készít nekem hozzá egy szuper kis cérnatartót is a mostani üzenőtábla helyére. Már csak azt nem tudom, hogy azok a dolgaimat hová teszem majd. :o))

Kíváncsian várom az újabb bejegyzéseket! :o) Ki hol alkotja a szebbnél szebb műveit!? ;o)

Átmenetileg

Egy bejegyzés... csak hogy a számláló működni tudjon :)